Biljana Savić (Kanjerić)
A szerb hadsereg tisztje,
jelenleg kapitány rangban
2005 – ben fejeztem be a „Sonja Marinković“ Általános Iskolát. Emlékszem, Hogy „Sonja” volt az egyetlen iskola a városban ahol a tanitás két nyelven folytatodott, igy gyermekként lehetöségünk volt megismerni egy másik kulturát és megtanulni egy kicsit magyarul. Emlékszem minden tanárra, aki tanitott bennünket. Örommel emlékszem azokra a szekciókra, amelyeken részt vettünk. Különösen az a szakcsoport amelyet Jolana Pavlović müszaki tanár vezetett. Emlékszem az a különbözö előadásokra, a „Költöi stafétákra“
Az én generációmnak eszébe maradt az iskola udvarán található torna terem is, amelyet késöbb lebontottak. Annyira vártuk, hogy egy új kiépülyön azon a helyen, de sajnos nem lett belöle semmi.
Nyolcadik osztály után beiratkoztam a HTPS „Uroš Predić“, kémiai tehnológia technikus irányzatára. Engem azonban mindig vonzott a katonai behivás, ezért 2009 – ben beiratkoztam a beogradi Katonai Akademiára. 2013 – ban be is végeztem . Hamarosan Újvidéken elkaptam a hadnagyi fokozatot és az első szolgálatot. Ezt követöen öt évet töltöttem Zrenjaninban, majd átigazolást kaptam Loznicába, ahol jelenleg élek. Időközben biztonság tudományi mester képzést végeztem a belgrádi egyetemen.
A szerb hadsereg első nőparancsnokaként 2016 – ban voltam az ENS libanoni békefenntartó missziojában.Tehát ott hat hónapot töltöttem. A szolgálat kötelezetségei mellett nem hanyagolom el az atlétikát, hiszen már az áltaiános iskola első osztályában részt vettem és számos dijat nyertem el.
De a legnagyobb eredményem a család: Stefan (3 éves) és Dunja (2021. született).
Sokáig nem voltam Zrenjaninban, és nem tudom hogy néz ki most a régi iskolám. Én aki egész életében a sportnak szentelte magát, szeretném, ha a diákok nemzedékei igazi tantermet kapnának és „Sonja” továbbra is jó sportolokat és jó embereket neveljen.
