A levéltári adatok szerint 1868-ban született zsidó családban (édesapja: Messinger József, édesanja: Wippler Terézia ) Nagybecskereken. Anyai ágon az egyik első fényképész család (Wippler) leszármazottja, egyes források, arra utalnak, hogy édesapja is egy ideig fényképészettel foglalkozott.

Nagybecskereki iskoláztatásáról nem sok adat áll rendelkezésünkre, de a legnagyobb valószínűséggel elemi iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a budapesti Erzsébet leányfőiskolán tanult. 1894-ben diplomált. Pedagógiai sokoldalúságának és elhivatottságénak a legjobb jele, hogy testnevelés szakos tanári diplomája mellett francia-német szakos tanári oklevelet is szerzett.

A testneveléssel való foglalkozás a XIX sz. végén igen újszerű volt az oktatásban, de még nagyobb ritkaságnak számított, hogy egy vidéki városban a leánygyermekkel foglalkoztak e téren. Szerencsés egybeesésnek számított, hogy Becskerekre való visszatérésével egyidejűleg (1894.) az akkori leánynevelőintézetben a Zárdában éppen tantárgyként bevezették a testnevelést is. Messinger Karolin jelentkezett a meghirdetett állásra, és 1884. szeptember 21-én Schaeffer pápai prelátus a pályázat lezárását követően a katolikus egyházközség ülésén bejelentette, hogy a testnevelés tanári állásra Messinger Karolint választották. A volt Jugoszláv testnevelés-történeti adatok szerint, Messinger Karolin volt Ivona Hiršman mellett (akit egy időben neveztek ki testnevelő tanárnak Zágrábban) az első testnevelés tanárnő az egykori Jugoszlávia területén

A testnevelés terén kifejtett úttörő munkáját  XX. század első éveiben is folytatta, amikor 1903/4-ben megnyitotta saját leánynevelő intézetét, az erre a célra épített épületben (mely ma is áll). Akkoriban már igen nagy tekintéllyel rendelkezett a leánynevlés és testnevelés terén. Különös figyelmet szentel a leányok testnevelési képzésére, de az oktatás terén is számos újításokat vezetett be, amelyek abban az időben szinte elképzelhetetlen volt:

-Nevelőintézete   azon kor legkorszerűbb mércéi alapján épült, minden pedagógiai aktivitáshoz külön termet biztosított, ugyanakkor figyelmet fordított arra is, hogy a terület berendezése, (park, fák, üvegház, virágágyások, sport pályák stb…)  az intézetben való tanulást és bentlakást minél kellemesebbé tegye. (Erről a XX. sz. elejéről származó számtalan képeslap tanúskodik)

-Tornatermet építettet (színpaddal is rendelkezett, amelyen különböző iskolai rendezvényeket tartottak), a legkorszerűbb tornaszerekkel látta el ( svédpadok, bordásfal, gyűrű, stb). Ez a tornaterem az egyik első és legkorszerűbb volt régiónkban. A diáklányok minden  nap gyakorlatoztak, melyeket a Messinger Leánynevelő-intézetben a tökéletessékig fejlesztettek: több tucat diáklány gyakorolta az összhangolt testedzést ,amit egyes ünnepek alkalmával be is mutattak a nagyközönségnek, ez akkoriban a Béga-parti városban kuriózumnak számított. (ezekről a korabeli fényképek tanuskodnak)

-Valóságos szenzációnak számított az az igen értékes újítás is, amelyet Messinger Karolin a testnevelés terén vezetett be, azzal hogy kötelező tantárggyá tette a teniszt, úszást és korcsolyázást.

– A teniszpályát, amelyet a gyermekek használtak, egyedülállónak számított nem csak a Bánát, hanem az egész Vajdaság területén, a XX. század első éveiben alakították ki az akkori kor követelményeit szem előtt tartva. Nincs adatunk arról, hogy egy ilyen kizárólag gyermekek (lányok) részére kialakított pálya máshol létezett volna. A felnőttek már abban a korban a városban és a környéken is teniszeztek (lawn tenisz), de tudomásom szerint, a gyermekekkel való foglalkozás máshol, a Messinger Leánynevelő-intézeten kívül nem létezett. Ez az újítás, amely a játékkal való ismerkedés és fizikai erőnlét biztosítása mellett a Béga-parti város tenisz utánpótlását is hivatott volt biztosítani ezen sport kialakulásának első periódusában. (lásd a teniszpályáról fennmaradt fotót).

A korcsolyázás lehetőségét igen egyszerű módszerrel oldották meg. Télen a teniszpályát vízzel öntötték fel, és így a leányok egy mesterségesen kialakított jégen korcsolyázhattak, a teniszhez hasonlóan motorikai és koordinációs képességeiket fejlesztve.

Az úszó edzéseket, meghatározott időközökben a Bégán tartották meg, ahol már rendezett uszodák voltak (Steigerwald, Fischer…stb).

A Messinger Intézet Európai szintjére a XX. század elején, az intézet házirendje és viselkedési szabályai is bizonyítékul szolgáltak, egyrészről az akkoriban uralkodó polgári értékrendnek való megfelelést és a leányok jólneveltségét igyekezett megvalósítani, másrészről a szülőkkel való szoros együttműködést is szorgalmazta a felmerülő gondok megoldása folyamán. Mai szemmel igen érdekesek azon rendelkezések, melyek a leányok öltözködését, hajviseletét, a szünetekben és az intézeten kívül való viselkedésüket szabályozták. Ezen előírásoknak elsődlegesen az volt a céljuk, hogy a lányok a tananyag elsajátítása mellett, a jómodor, az illedelmes viselkedés és megfeleő polgári értékeket is megismerjék, melyek hasznukra válnak a későbbi életük folyamán. Ez volt az egyik oka, annak, hogy a Messinger Intézet évtizedeken keresztül igen nagy népszerűségnek örvendett ezen a vidéken.

Messinger Karolin még egy igen jelentős aktivitására rá kell mutatni, mégpedig a női emancipáció területén kifejtett tevékenységét, a feminista mozgalomban való aktív részvételét, amely a Béga-parti városban közvetlenül az első világháború kitörése előtt indult útjára. Az első helyi feminista egyesületet 1913-ban alapították, ahol ő több előadást is tartott női emancipáció témájában.

Hosszantartó és színvonalas pedagógiai tevékenysége, mely szinte haláláig (Budapest 1942. október 7.) tartott, ismertté tette az egész térségben, legjobb bizonyíték erre, hogy az iskolát a  közbeszédben a helybeliek a mai napig Messingernek nevezik.( és nem más néven, annak ellenére, hogy az épületben egy ideig gimnázium is működött). Az ezen a vidéken élők felismerték nagyságát, kiemelkedő úttörő és pedagógiai munkásságát, mely már egy évszázad után sem kopott meg, és semmilyen polgári és politikai botrány sem árnyékolta be, rendszerek változása és háborúk ellenére sem. Becskerek polgárai munkásságában hosszútávú pedagógiai értékeket, valamint a bánsági leányneveléshez való jelentős hozzájárulását ismerték fel, és ennek fényében tisztelik a mai napig is, és nem engedik feledésbe veszni nevét.

Dr. Németh Ferenc

művelődéstörténész

Újvidék,

2016. január 24.